Veretes hagyományon épült és erősödött Izrael legjelentősebb modern tánc társulata: Martha Graham szakmai védnökségével alapította Batsheva de Rothschild hercegnő 1964-ben. Annak idején Graham repertoárjával indult a munka, azóta nyomdokain a követői; 1990 óta pedig az az Ohad Naharin vezeti az együttest, aki a New York-i Martha Graham Schoolban erősített rá otthon szerzett tudására.
Veretes hagyományon épült és erősödött Izrael legjelentősebb modern tánc társulata: Martha Graham szakmai védnökségével alapította Batsheva de Rothschild hercegnő 1964-ben. Annak idején Graham repertoárjával indult a munka, azóta nyomdokain a követői; 1990 óta pedig az az Ohad Naharin vezeti az együttest, aki a New York-i Martha Graham Schoolban erősített rá otthon szerzett tudására.
Azt olvasni, hogy a Batsheva Táncegyüttes jelenleg Izrael egyik kulturális szimbóluma. Mi lehet a titka annak, hogy ily módon tisztelnek egy kifejezetten kortárs művészeti műhelyt? Merthogy a szimbólumok, úgy általában, nem túl változékony alakulatok.
Néhány hónapja csak, hogy a Holland Táncszínház, a világhírű NDT ifjúsági társulata egy lenyűgöző Ohad Naharin-koreográfiával, a Mínusz 16-tal koronázta meg kirobbanó sikerű budapesti vendégjátékát. Most a termékeny alkotó egy újabb, hasonlóan remekbe szabott – ezúttal egész estés – munkája jutott el Budapestre. A Mamootot című alkotást ráadásul egy olyan társulat, a Batsheva előadásában láthattuk, mely eleven legendának számít a modern táncművészetben. A végével kezdem: Naharin tavaly tavasszal bemutatott műve az egyik legjelentősebb, legizgalmasabb táncprodukció, mely az elmúlt években Budapestre eljutott. Szellemes, izgalmas, rendkívül okos és bravúrosan szerkesztett, ízig-vérig kortárs mestermű, ragyogó táncosok tolmácsolásában.