A hét 10 legfontosabb eseménye
1. rész Tánc, színház, bábszínház
Kérem én még nem játszottam – Rózsavölgyi Szalon (2017. november 7.)
Kedd este mutatja be új bemutatóját a Rózsavölgyi Szalon. A Szép Ernő válogatott szerelmei alcímet viselő előadás a költő-drámaíró világába enged bepillantást. „Szép Ernő ragyogó költő és író, a magyar irodalom egyik legcsodálatosabb zsenije. Az ő szerelmes történetein keresztül megismerjük hatalmas szívét és az emberiségbe vetett elképesztő hitét" – szól az előadás ismertetője.
Trill Zsolt és Seres Tamás rendező
A második világháború vége felé járunk, Az egykor sikeres, közkedvelt író gyakran betér egy színházba, hogy újabb és újabb előadások ötletével meggyőzze a direktort, adjon neki munkát, és persze: előleget. De azok az idők már elmúltak, amikor az írónak színpadi sikere lehetett. Miután az igazgatói irodából újra elkergetik, az író az üres színpadra menekül, ahol egy korhadt, régi székre ülve elmereng. Gyönyörű képek és történetek jelennek meg a szeme előtt: az igazgató úr fiatal feleségéről; a nem szép, de nem is tehetséges színésznőről; a teniszrajongó férjes asszonyról; az öngyilkost megmentő ligeti kisasszonyról és megannyi más elbűvölő nőről.
A Seres Tamás rendezte előadásban Szép Ernőt Trill Zsolt, megjelenő szerelmeit Bíró Eszter játssza. Közreműködik még az előadás zeneszerzője, Födő Sándor „Fodo".
Szegedi Kortárs Balett 30 – Müpa Fesztiválszínház (2017. november 8.)
Szerdán mutatja be ünnepi estjét a Szegedi Kortárs Balett. 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját az Imre Zoltán alapította Szegedi Balett. A 30 éves jubileumra az alapító születésnapján emlékezik az együttes. A Nemzeti Táncszínház szervezésében megrendezésre kerülő gálaesten két fiatal koreográfus darabját mutatják be. Czár Gergely a társulat vezető táncművésze, Corneliu Ganea Hollandiában élő román alkotó. Mindkettejük darabja a felborult társadalmi értékekről, a diszharmónia világáról szól, ebben a közegben keresik a fejlődés, a kiút lehetőségét.
Imre Zoltán
Az Exit Czár Gergely munkája. (Ez a táncművésze második koreográfiája.) A darab „a stabilitást adó társadalmi sablonok, spirituális minták elhagyásáról, egy általános kiszakadásról szól" – mondja az előadás ismertetője. „Olyan világot mutat be, melyben az emberek lelkiállapota és az őket körülvevő világ az eddigi normák, szövetségek felbomlását generálják. Mint mondja, úgy érzi, nincsenek kitaposott új utak, az emberiség egy kizökkent, bolyongó, keresgélő lelkiállapotban tengődik. Czár ennek a kapaszkodó nélküli helyzetnek a különböző fázisait, állomásait, variációit boncolgatja, komplex zenei montázst használva."
A Tabula rasa Corneliu Ganea koregráfiája. A cím az új kezdetre, a tiszta lappal indulás igényére utal. Az alkotó „ennek szükségét érzi, és igyekszik harmóniát találni kaotikus társadalmunkban" – szól az előadás ismertetője. „Mint mondja, manapság a technológia jobban összeköt minket, mint valaha, mégis egyedül vagyunk. Személyes hőstett megtalálni azt a belső erőt, melynek segítségével képesek vagyunk feldolgozni kényelmetlen helyzeteket, és elengedni fájdalmas élményeket, melyek meggátolnak minket saját fejlődésünkben. Táncjátékához Michael Gordon lendületes és forradalmian kidolgozott zeneművét használja, melyben a dallamok látszólag véletlenszerűen jelennek meg és megszokott struktúrában áramolnak ide-oda, diszharmóniát teremtve. Az előadás társadalmunk és egyéniségünk különféle perspektíváit tükrözi, ahol a zavar és a feszültség rivaldafénybe kerülve olyan fordulóponthoz juttat minket, ami egy új kezdet szükségességéhez vezet."
Révész Róbert képe a killításról (Koncert tangóharmónikára)
Az előadás előtt nyílik meg a „30 év – 30 kép" című fotókiállítás, amelyet az együttes életét, alkotásait megörökítő fotóművészek képeiből állítottak össze. A kiállítást Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója nyitja meg, majd Pataki András igazgató és Juronics Tamás művészeti vezető emlékezik meg arról a 25 évről, mióta ők vezetik a társulatot. Az esten látható lesz Delbó Balázs SZKB 30 című filmje is.
A vadhattyúk – Ciróka Bábszínház (2017. november 8–10.)
Tavaszig már csak a héten – szerdán, csütörtökön és pénteken délután – látható a kecskeméti Ciróka Bábszínházban A vadhattyú. A Szenteczky Zita rendezte előadás fontos bábszínházi bemutatót volt az évad elején, ezért hívjuk fel rá a figyelmet ismét.
Ivaniics Tamás, Kolozsi Angéla
A mostohájuk által elátkozott és az áldozatos testvéri szeretet által megváltott testvérek története sokfelé, sokféle változatban felbukkan a mesékben. Nagy Orsolya Andersen meséjéből (A vadhattyúk) kiindulva írta bábszínpadra a történetet. Adaptációjában tisztán, pontosan meséli el a történetet, és közben úgy vet fel a mai világunkat is feszítő, aktuális problémákat, hogy az a megcélzott korosztály (kisiskolások) számára is értelmezhető kérdéssé válik.
Kevés, de sokféleképpen elrendezhető elemből és változatos fényekből különlegesen szép, letisztult látványvilágot tervezett az előadás számára Rumi Zsófia. A két testvért Szörényi Júlia és Ivanics Tamás, a két királynőt vendégként Kolozsi Angéla játssza, az ifjú királyt Fülöp József, a népet pedig egy személyben Apró Ernő testesíti meg.
A skarlát betű – Győri Balett (2017. november 10.)
Pénteken új bemutatóval jelentkezik a Győri Balett. Az előadás Hawthorne regényének első balettszínpadi adaptációja.
Nathaniel Hawthorne (1804–1864) amerikai író Salemben született, egyik őse a 17. századi hírhedt boszorkánypörökben a vádló szerepét töltötte be. Hawthorne írói munkásságának visszatérő témája a bűn, az erkölcsi vétség következménye, a bűntudat mardosása, a bosszú. „Nem hirdetett vallási elveket, s azokat a hőseit ábrázolta rokonszenvesnek, akik a belső erkölcsi törvény irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken" – írta róla Országh László.
A skarlát betű - Győri Balett
Első regénye A skarlát betű (1850), amely a 17. századi Új-Anglia szélsőséges puritanizmusát ábrázolja. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek, tüzes vassal megbélyegznek, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) kell a ruháin hordania. Azonban Hester emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli a házasságtörésben fogant gyermekét. De nem nevezi meg társát a bűnben, már csak azért sem, mert az nem más, mint a közösség nagy tiszteletben álló fiatal lelkésze, Arthur Dimmesdale. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége Ez foglalkoztatja nemcsak a hősnőt, hanem titkos szerelmét, a fiatal lelkészt is. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését.
A győri balettváltozat koreográfusa Velekei László. Adaptációja sok ponton eltér a regénytől. Például nem a megbélyegzés pillanatától ábrázolja az eseményeket, hanem fontosnak tartja az előzmények megmutatását is: a szerelmesek találkozását, kapcsolatuk kibontakozását, majd a bűnbeesést. Darabjában Velekei áthelyezi a hangsúlyt a fiatal, önmarcangoló tiszteletesre, aki bűnnek érzi nemcsak a tettét, de a puszta érzelmeit is. A vívódásba belerokkant lelkész halála azonban nem nyújt megoldást a helyzetre. A világgal dacoló Hester tragédiáját pedig csak fokozza, hogy bűnben fogant gyermeke is megszenvedi a közösség kirekesztését.
Velekei László
„Minden darabomban az emberi esendőséget keresem. Érzelmeink vannak, és gyakran tévedünk" – nyilatkozta a koreográfus. „Az ember természet sokszínű, és ha szabályok szerint élünk is, nem várható el, hogy bizonyos élethelyzetekben ne hibázzunk, vagy ne gondolkozzunk másként. A megbélyegzés, az előítéletek által emelt falak között viszont nem születhetnek megoldások, csak újabb konfliktusok képződnek."
A győri előadás főszerepeiben Matuza Adrienn/Tetiana Baranovska; Jekli Zoltán/Engelbrecht Patrik; Luigi Iannone/Luka Dimic és Sebestyén Balázs látható.
A Győri Balett bemutatójának színlapja
Televíziós ajánlók:
Hodworks hétvége – MU Színház (2017. november 10–11.)
A hétvégén két egymást követő estén újra látható a Hodworks két fontos előadása. Pénteken a Grace kerül színpadra, amely 2016-ban Lábán Rudolf díjat kapott, szombaton pedig a tavaly bemutatott szólókat tűzi műsorra a MU Színház.
„A [2016] januárban a MU Színházban bemutatott Grace című produkció Hód Adrienn eddigi – immár tekintélyes terjedelmű – koreográfusi művészetének kvintesszenciáját nyújtja" – írta a Lábán-díjra való jelöléskor Rényi András. „Mozgásnyelve, ezt régóta tudjuk, nem akrobatikus, mint Frenáké; nem ironikus-pantomimetikus modorban dolgozik, mint Bozsik; nem archaizál és nem játszik enigmatikus jelekkel, mint Goda. Nincs stilizált saját világa, nem épít feszes színpadi dramaturgiára, nem táncosainak tetszetős látványával hat: nem intellektuális, de nem is antiintellektuális: van humora, de nem parodisztikus. A jelzők, amellyel többnyire illetik – asszociatív, zabolátlan, humoros – persze nagyon is találóak: de ez kevés annak érdemi megragadásához, hogy mi tartja össze és teszi revelatívvá és összetéveszthetetlenné azt, amit a színpadon csinál – olyan erőssé és meggyőzővé, amire már a nemzetközi táncvilág is fölfigyelt.
A Grace talán azért válhatott az év egyik legfontosabb előadásává, mert tárgyául ezúttal a táncszínpadot magát – a táncosokat mint kommunikatív emberi lényeket és közös világukat – választja." Az előadás alkotótársai és előadói: Cuhorka Emese, Vass Imre, Molnár Csaba és Marcio Canabarro.
A Szólókban három előadó, Marcio Canabarro, Cuhorka Emese és Molnár Csaba jelenetei követik egymást a nézők által körbevett térben. „A szólók önálló egységek, de egymás után fűzve őket érzelmi-érzéki láncreakciót kapunk. Mindegyik egy-egy kapcsolódás-ajánlat, megközelítés-verzió, műfaj-variáció. Hogy melyik mit árul el magából, a néző felelőssége is. Éppúgy, mint amikor időt szánunk arra, hogy megismerjünk valakit – megnő a kötődés lehetősége. Soknemű anyag, győzhetetlen közlésvágy, háztartási tragédiák, transzcendens dübörgés, alakváltó lények" – szól az előadás ismertetője.
A leadképen a Szegedi Kortárs Balett látható
