Az idén ünnepli 25. születésnapját a Kolibri Színház. A jubileumi évad egyik „ünnepi" bemutatója a Visszatérő, ami azért érdekes vállalkozás, mert a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. A történetek, életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorról, a kamaszévekről, a szülők és gyerekeik kapcsolatáról, a szülői hivatásról. Az előadás fókuszában az a kérdés áll, hogy mennyiben határozzák meg az életünket a szüleink cselekedetei és elvárásai, és hogy az évek során miként módosul a szülőkhöz és a gyerekkori élményekhez fűződő viszonyunk.
Az ifjúsági előadás forgatókönyvét Czukor Balázs és Surányi Nóra írta. A tervező Orosz Klaudia, a zene és látvány Gutema Dávid és Mikulán Dávid munkája. A Czukor Balázs rendezte előadás főbb szerepeit a Kolibri „nagy öregjei": Bodnár Zoltán, Farkas Éva, Gazdag László, Kormos Gyula, Meixler Ildikó, Mult István, Németh Tibor, Sallai Virág, Szívós Károly, Tisza Bea és Török Ágnes játsszák.
Az előadást a Kolibri többi előadásához hasonlóan drámafoglalkozás követi, amelyen az alkotók a nézőkkel együtt keresik a választ az előadás felvetette kérdésekre. A színházi nevelési program (és az előadás mozgásainak) tervezője Gyevi-Bíró Eszter.
Nemcsak fiataloknak szól a Budapest Bábszínház most induló sorozata, amely a kortárs bábszínház esztétikájával, műfajaival, technikáival szeretné megismertetni a nézőket.
„Minden, amit nézőként tudni akartál a bábszínházról, de soha nem volt alkalmad megkérdezni" – szól a sorozat jelmondata. „Most elmeséljük, megmutatjuk – és közösen ki is próbáljuk" – teszi hozzá az ajánló, amely interaktív bevezetést ígér a bábművészet rejtelmeibe. A sorozat hét részére a következő hét hónap utolsó szombatján kerül sor. Az események szerkesztője és játékmestere Gimesi Dóra és Végvári Viktória.
Ács Norbert és Gimesi Dóra
Az első alkalommal az az alapkérdés kerül terítékre, hogy tulajdonképpen mi is báb. A bábjáték esztétikájába Gimesi Dóra és Hoffer Károly vezeti be az érdeklődőket. A későbbiekben szó lesz a bábtervezésről és bábkészítésről (Hoffer Károly, Palya Gábor), a vásári bábjátékokról (Ács Norbert, Barna Zsombor, Tatai Zsolt), az árnyjátékokról (Bánky Eszter, Blasek Györgyi, Kemény István), a tárgyjátékokról (Ellinger Edina, Pájer Alma), a bunkrakuról (Bánky Eszter, Tatai Zsolt, Teszárek Csaba) és a kortárs bábszínházi törekvésekről (Hoffer Károly, Spiegl Anna, Szolár Tibor).
A hétvégén kerül sor Kalászi Kortárs Tánctalálkozóra, amely idén ünnepli 15. születésnapját. A budakalászi Kós Károly Művelődési Ház / Kalászi Faluház indulása óta befogadta a Duna Táncműhely előadásait. Majd az évek során erősödött az igény, hogy más kortárs táncelőadások is láthatóak legyenek a Faluházban, így született meg a Kalászi Kortárs Tánctalálkozó. Ez a rendezvény fokozatosan a régió egyik legfontosabb kulturális eseményévé vált, annyira, hogy az idén ki is lép Budakalászról, és Dunabogdányban is látható lesz a fesztivál egyik előadása.
A találkozón eleinte olyan progresszív előadások voltak láthatók, amelyek valamilyen formában a néptánchoz nyúltak vissza. Ez a szándék ma is a fesztivál gerincét alkotja, de némileg szélesedett a találkozó palettája: ma már nemcsak a néptáncra, hanem más tradicionális mozgásformákra épülő kortárs táncelőadások is bekerülnek a programba.
2012 óta vannak jelen a fesztiválon a gyerekeknek és kamaszoknak szóló előadások is. Ebben az évben is egy gyerekelőadás lesz a fesztivál első programja: a Duna Táncműhely adja elő Juhász Zsolt Álom, álom, kitalálom című koreográfiáját, amely Palya Bea azonos című meselemezére készült. Az előadáshoz kapcsolódóan a Káva Kulturális Műhely drámafoglalkozást is tart a gyerekeknek. (A Duna Táncműhely és a Káva 2018-ban közös színházi nevelési előadást fog létrehozni.)
Az első nap estéjén két fiatal alkotó, ifj. Zsuráfszky Zoltán és Tókos Attila darabja, a Test-Vér című néptánc ihlette kortárs produkció látható. A második nap kerül sorra a Kortárs/néptánc gála, amelyen fellépnek a Magyar Állami Népi Együttes szólistái, és bemutatkozik két budakalászi amatőr tánctársulat is: a néptáncot képviselő Lenvirág Táncegyüttes és a modern táncot képviselő Cassandra Táncegyüttes. Szerepel még a gála programjában Cuhorka Emese és Fülöp László Anyádék rajtam keresnek című előadása is. A második nap estéjén Góbi Rita szólóelőadása, a Reptében szerepel a programban, amely az átmenetek és a metamorfózisok világába kalauzol.
Góbi Rita: Reptében
A Kalászi Kortárs Tánctalálkozó zárónapján Dunabodgányban kerül bemutatásra a Duna Táncműhely előadása, az Otthon. Az előadás középpontjában az otthontalanság érzete áll, amelyet egy család történetén keresztül általános érvénnyel, koroktól függetlenül ábrázol. Az előadás rendezője a fiatal erdélyi koreográfus, Györfi Csaba.
A találkozó hagyományai közé tartozik az is, hogy a táncelőadások mellett más műfajok is képviseltetik magukat. Idén lesz irodalmi est a Szűcsinger duó közreműködésével, hallható Frenk-koncert, valamint látható Dusa Gábor fotókiállítása is, amely a Kalászi Kortárs Tánctalálkozó első 15 évéből válogat. Az első két napon kerül sor Mándy Ildikó kontakt tánc workshopjára.
A fesztivál részletes programja itt olvasható.
Szombaton kerül sor a Szentivánéji álom budapesti bemutatójára. Kulcsár Noémi Shakespeare-feldolgozásának premierje még a nyáron volt a Gyulai Várszínház Shakespeare-fesztiválján.
A koreográfiában „a Szentivánéji álom összes figurája megjelenik a színpadon, így a szerelmespárok, Theseus és Hippolyta, a tündérkirály Oberon és a tündérkirálynő Titánia, és persze a mesteremberek és a pajkos Puck is. Kortárs, modern értelmezésében mai táncszínházi nyelven elevenednek meg Shakespeare alakjai, miközben Felix Mendelssohn azonos című remekművére hajszolják egymást árkon-bokron, álmon-rémálmon át" – szól az előadás ismertetője.
Kulcsár Noémi pedig a következőket mondta a nyári premier előtt: „Minden Shakespeare-adaptációmra jellemző, hogy keresem a köztem és a mű közti belső kommunikációt – akár formailag akár tartalmilag. A Rómeó és Júliában például klasszikus táncnyelvvel indítottam, egy fordulóponton pedig kortárs nyelvezetre váltottam. Ez a váltás a zene és általában a darab tartalmára nézve is sokat adott az előadáshoz. A Macbethben pedig a báb és a tánc fúziójára koncentráltam. A Szentivánéji álomban a valóság és képzelet határát keresem. Mi az, amit valóságnak tartunk, és mitől érezzük, hogy néha kiesünk belőle. A valóság és a képzelet között gyakran éles ellentét feszül. Ez az ellentét érdekel a darab kapcsán is. Mendelssohn romantikus zenéjét használjuk, amely találkozik a kortárs tánc nyelvezetével. Ez is újabb izgalmas ellentmondásokhoz vezet."
Tavaly ilyenkor hirdetett nyílt drámapályázatot a debreceni Csokonai Színház, Debrecen Város Önkormányzata és a Tiszántúli Református Egyházkerület. A pályázat a reformáció 500. évfordulójának méltó megünneplését célozta. A kiírás értelmében a drámák bármely olyan történelmi eseményről vagy személyiségről szólhattak, amelyek vagy akik a reformáció 500 éves történetében Debrecenhez köthetők, és az 1674-ben gályarabbá tett prédikátorok híres történetéhez hasonlóan a hit megtartó erejéről mutatnak példát.
A 45 érvényes pályamunkát öttagú zsűri bírálta el: Árkosi Árpád rendező, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, Dr. Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat főszerkesztője és Visky András író, drámaíró, dramaturg. Az első helyet a Menekülők című darabnak ítélték, a második helyezett a Herbárium, a harmadik helyezett pedig a Harminc tallér című dráma lett. (Az első helyezett 2 millió forint, a második 1,2 millió forint, míg a harmadik 800 ezer forint jutalomban részesült.) A győztes darabok mellett még a Liliom a tövisek között és Az ítélet-idő című drámák könyvben való megjelentetését javasolta a zsűri.
Bakota Árpád, Kiss Gergely Máté
A győztes dráma bemutatójára most pénteken kerül sor, majd október 30-án hétfőn a darab díszelőadásával ünnepli a debreceni színház a reformáció 500. évfordulóját. A Menekülőket Győri L. János irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának tanára, a kollégium történetének kutatója és unokahúga, Győri Katalin közösen írta. Győri Katalin – aki jelenleg a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium tanára – a debreceni Kollégiumban nőtt fel, hisz édesapja jelenleg is az ott működő gimnázium igazgatója.
A Menekülők 1660-ban, Várad eleste után játszódik, amikor a váradi diákok a török dúlást követően Martonfalvi György professzor vezetésével Debrecenbe menekülnek. Ezzel válik a Debreceni Kollégium az „ország iskolájává". Az 1600-as évek második felében a Kollégium komoly nehézségekkel küzd. A diákoknak nincs elegendő élelmük és megfelelő szálláshelyük, állandóak a diáklázadások, fegyveres összeütközések. A török által megsarcolt, kizsigerelt város számára még a megélhetés és saját kollégiumának fenntartása is nagy nehézség, s egy ilyen helyzetben kell a város vezetőinek és a közösség egészének helytállnia, amikor a menekültek befogadásáról van szó.
A dráma a váradiak befogadásának dilemmájáról, illetve a közvélemény által korábban súlyosan félreismert Lippai professzor és Lippainé tragikus sorsáról szól.
A darabot Visky Andrej állítja színpadra. A dramaturgiai munkában édesapja, Visky András volt segítségére, a főbb szerepekben Kiss Gergely Máté, Bacsa Ildikó, Papp István, Kránicz Richárd, Bakota Árpád és Újhelyi Kinga látható. „Szándékunk szerint az előadás egy példázatot állít elénk: nem időutazásra hívjuk tehát a nézőt, hanem egy példabeszéd közös megfejtésére. Meggyőződésünk, hogy a színház a közös gondolkodás kitüntetett tere: az előadás nem a színpadon, hanem mindannyiunk lelkében fejeződik be" – ajánlja az előadást a nézőknek Visky András.