Ötven éve, 1972. január 3. és 9. között rendezték meg Kazincbarcikán az Ifj. Horváth Istvánról elnevezett fesztivált, amely – több évtizedes hagyományt teremtve – az amatőr színjátszók első országos találkozója volt. A fesztivál az új színházi gondolkodás áttörését hozta. Részlet a Szabadságszigetek című könyvből.
A pécsi fesztivál előtt is volt Országos Színházi Találkozó, még ha ma már az emlékezet homályába is vész ez az időszak. Érdemes hát röviden feleleveníteni, hogy mi volt a POSZT előtt.
A huszonéves Fodor Tamás – az Egyetemi Színpadi évek után – 1965-től lépett fel a József Attila Színház előadásaiban, ahol elsősorban Kazán István rendezéseiben kapott szerepet. Első szerepét itt Anouilh: Becket avagy az Isten becsülete című darabjában játszotta.
Büchner is, a Woyzeck is jószerével ismeretlen volt a magyar színpadokon (sőt a szellemi életben is) azelőtt, hogy a Stúdió „K" 1977-ben előadást készített a német drámaíró töredék(ek)ben maradt utolsó drámájából. Részletek a Szabadságszigetek. Fodor Tamás és a Stúdió "K" története című könyvből.
75 éves Jeles András, aki nemcsak megkerülhetetlen filmrendező, hanem a magyar színháznak is meghatározó alkotója. Bár a kőszínház igazán soha nem fogadta be őt (bár fontos előadásokat készített Kaposváron, a Katonában), a függetlenek között is inkább csak a múlt mestereként él neve. Pedig ma is fontos előadásokat készít. És számtalan rendezésének megkerülhetetlen viszonyítási pontként kellene szolgálnia. Ezekre emlékezünk egy 2004-es elemzéssel.
A Katona József Színház indulása óta hangsúlyosan törekedett arra, hogy klasszikus drámák olyan kortárs értelmezéseit mutassa be, melyek a jelen társadalmi-emberi viszonyait ábrázolják. A színház műsorának ma is ez adja az egyik rétegét, s ezt a hagyományt leginkább Zsámbéki Gábor rendezései képviselik. Ebbe a sorba illeszkedik legutóbbi munkája, az Ibsen művéből készült A nép ellensége is.
Az Atreidák története az egyik legtöbbet feldogozott mitológiai téma a görög drámairodalomban, ugyanakkor az antik témák közül is ez kerül legtöbbször színpadra a magyar színházakban. Két hete a Szabadkai Népszínházban mutatták be az Oreszteiá-t, most Budaörsön kerül színre az Elektra, amely több (nemcsak antik) szerző drámája alapján készült. Ebből az alkalomból tekintjük át az Ellektra "színháztörténetét".
Az első magyar Platonovo(ka)t Horváth Jenő rendezte, az első nagy siker(eke)t Horvai István érte el a darabbal. Talán mindmáig a legjobb előadást Ascher Tamás rendezte belőle. De érdemes emlékezni Fodor Tamás, Telihay Péter, Rusznyák Gábor, illetve Ivo Krobot és Jurij Kordonszkij, majd Alföldi Róbert és Szász János rendezéseit is. És közben a számos remek színészi alakításra is emlékezhetünk – akár a címszerepben, akár a többi hasonlóképp izgalmas figurában.