Reménytelen rendetlenségben

Az előadásban viszonylag kevés Büchnertől származó mondat hangzik el, jóval több a sajt szöveg, illetve a máshonnan átvett idézet, miközben a produkció alapvetően nem is verbális alapanyagra épül, hanem elsősorban különféle vehemens színházi játékokra, amelyek vélhetően színészi improvizációk alapján születtek.

Szabó Mátyás Péter és Hegymegi Máté (illetve az alkotótársaik) alapvetően arra törekedtek, hogy újragondolják a Bühcner-töredékeket, és ebből olyan önálló szerkezetet hozzanak létre, amely kortárs élmények kifejezésére is alkalmas. Ifj. Vidnyánszky Attila és alkotótársai ez utóbbit tartották a legfontosabbnak, és a Bühcner-töredékekből átvett részleteket is ehhez igazították. A Sztalker Alkotócsoport produkcióját kötetlenül áradó különféle játékötletek határozzák meg, amelyekből hosszú, harsány jelenetek bomlanak ki, amelyek összhatásukban elsöprik a klasszikus drámai anyagot. (A másik két fiatal rendező inkább Bühcner ma is sokértelmű szövegének megszólaltatásához kereste az érvényes kortárs színházi nyelvet).

Mindhárom előadás kiindulópontját a sajátos térhasználat. A Sztalker Alkotócsoport önálló, csak az előadással együtt létező teret teremtett. (A produkció csakis ebben a térben képzelhető el, turnékon, fesztiválszerepléseken is ugyanezt a komplex teret építik fel hozzá.) A Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében egy falak határolta, tetővel fedett „dobozba" lépünk be, itt foglalunk helyet a több sorban elhelyezett száz szék egyikén. A nézőtérrel szemben emelt, kicsi színpad, de nemcsak itt zajlik az előadás, hanem a színpad előtt is, a nézőtér melletti járásban is, sőt néha a „doboz" falaiban elhelyezett ablakok is kivágódnak, és behajolnak, beszólnak kívülről a szereplők. Amikor belépünk az előadás helyszínéül szolgáló „dobozba", már javában zajlik benne az élet: különféle figurák kiabálnak, veszekednek egymással, vagy csak hangosan ugratják, heccelik egymást. Még nem tudni, hogy ki kicsoda (sokakról ezt egyáltalán nem fogjuk megtudni), és hogy ki mit akar a másiktól, csak azt érezzük, hogy egyfajta túlfokozott mediterrán hangulatba csöppentünk bele, amely később is meghatározza az előadás hangütését.

Ugyanis a Sztalker Alkotócsoport Woyzeckjét egyfajta kötetlenség határozza meg, amely a térhasználatot, a dramaturgiát, de a színészi játékot is uralja. Bár a színpad – ahogy egy későbbi jelenetben azonosítják is – Woyzeckék szobáját ábrázolja, de nem kell túl szigorúan venni ezt a megfeleltetést, mert ide bárki bárhonnan beléphet ide, nemcsak az ajtón keresztül, hanem a fal hasadékán, sőt a hűtőszekrényen át is vagy akár a nézőtér felől besétálva. Ez azt is jelenti, hogy bárki bármikor beronthat a történetbe, az érkező új szereplők hangos kiabálással vagy vehemens akciókkal törhetik szét az addigi helyzetet, vagy bármikor megszólalhat egy hangos zene, amelyekhez különféle hasonlóképp harsány színpadi események társulhatnak. Ezek is fokozzák a „mediterrán" hangulatot, néha meglepetéseket okoznak, sokszor váratlan helyzeteket teremtenek, összességben egyfajta újabb és újabb energiákat mozgósító állandó pulzálást teremtenek a produkcióban.

A „mediterrán hangulat" magyarázatként az hangzik el az előadásban, hogy egy dél-amerikai (lakó)telepen vagyunk, az egyik későbbi jelenetben egy kis makett segítségével be is mutatják a helyszínt, az itt élőket (illetve a főszereplők napirendjét). A színpad Woyzeck (Nagy Márk) lakásának néhány tárgyát emeli ki: jobbra mosdókagyló, hátul egy wécékagyló, ülőkád, mellettük két sárga szék, előtte egy televíziókészülék, jobbra egy hatalmas hűtőszekrény. Itt él Woyzeck Marie-val (Barta Ágnes) és a csecsemőjükkel (akit az egyik szomszéd folyton Cristianonak hív, de Woyzeck nem érti, hogy ezzel a portugál focistára, Ronaldora céloz). Woyzeckék közvetlen szomszédja Andres (Herczegh Péter) (sokszor egyszerűen csak Andrásnak szólítják az előadásban, és az egyik jelenetben mindenki elmondja, hogy mennyire utálja). A fiú minden reggel (a buli után) beugrik egy sörre (vagy más italra) a barátjához, kikapja a hűtőszekrényből, vált pár szót Woyzeckkel, aztán megy tovább. Szintén a házban lakik a Kapitány (Kovács Tamás), aki szintén minden nap átjön, hogy megborotválja őt Woyzeck. És szintén rendszeres vendég a Doktor (Szabó Sebestyén László), aki – a prímszámokra hivatkozva – kúraszerűen 3-szor 97 szem borsót ír fel Woyzecknek.

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható az Ellenfény 2018/6. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken.

Az árushelyek listája itt olvasható.

Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu

Ára (mely nem tartalmazza a postaköltséget):

Aktuális évfolyam számai: 880 Ft

Korábbi évfolyamok számai: 595 Ft

Postaköltség (előre utalás vagy számlára való befizetés esetén): 335 Ft