Fűszálon a pici él

Az új épülettel új funkciókat is kapott a bábszínház, amely immár Vaskakas Művészeti Központ néven befogadó színházként, a város új kulturális találkozóhelyeként is működik tovább. De a legfontosabbak azért mégis csak a gyerekek maradtak, ez tükröződik az épület minden szegletén. Rájuk várnak a társasjátékok a földszinti aulába kitett kárpitozott bőröndökben, a királyfis-királylányos hintaszékek, az óriási, megmásznivaló szivacsformák és manóház-párnák az emeleten. Sőt egy szobányi játszóteret is berendeztek a kisebbeknek mászókával, csúszdával, mackókkal és sok egyéb játékkal. Mindenütt, végig a falakon tengernyi kép, plakátok és fotók idézik fel a régebbi és újabb előadásokat; ez már inkább a felnőtteknek szól, míg a gyerekek játszanak, jól esik emlékezni.

Kedves gesztus, hogy elsőként a legkisebbeket invitálta új otthonába a Vaskakas. A háromnapos nemzetközi csecsemőszínházi fesztiválra Győrbe érkezett a műfaj egyik legtekintélyesebb társulata, az olaszországi La Baracca, és alapítója, Roberto Frabetti, aki a csecsemőszínházi mozgalom egyik elindítója volt Európában a 80-as években. De nemcsak az ő jelenlétük tette nemzetközivé a találkozót, hanem a meghívott magyar produkciók egy része is koprodukcióban készült. Ilyen volt például a veszprémi Kabóca Bábszínház sok fesztivált megjárt Ha dede című előadása, amit az antwerpeni Theater De Spiegel munkatársa, Karel Van Ransbeeck rendezett. De a budapesti Kolibri Színház Pont, pont vesszőcske című produkciójának rendezője is német alkotó, Barbara Kölling, a Helios Theater művészeti vezetője.

A csecsemőszínház műfajának hazai története lassan több mint egy évtizedre nyúlik vissza. Először 2003 májusában lehetett látni olyan előadást Magyarországon (egy norvég előadó vendégjátékát a Kolibri Fészekben), amely az óvodásoknál is fiatalabb gyerekek számára készült. Többek közt ez a szavakat alig használó, mégis a gyerekközönséggel erős kontaktust teremtő előadás is inspirálhatta a Kolibri művészeit és Novák Jánost, hogy – sok-sok hónapnyi munkával – elkészítsék az első magyar csecsemőszínházi előadást (Toda – 2005), amelyet a mai napig is játszanak. Idővel egyre több bábszínház látta meg a lehetőséget a műfajban, és mára – ugyan különböző neveken – szinte mindenhol rendszeresen kínálnak előadásokat a legkisebbeknek. Győrben Aprók Színházának nevezik, a szombathelyi Mesebolt Pöttöm Színháznak hívja, másutt babaszínházként, sőt van, ahol pelenkás színházként emlegetik a legkisebbek színházát.

[A sokféle elnevezés azt is mutatja, hogy magyarul nemigen van pontos kifejezés erre a korosztályra, ami a néhány hónapostól nagyjából a hároméves korig terjed. A későbbi életszakaszok megnevezésében már segítségünkre vannak az intézmények (óvodás, kisiskolás stb.), ám ebben a korai életkorban még nincs ilyen mindenkire érvényes helyzet (a bölcsődés sem az). A csecsemő megnevezés jóval szűkebb korcsoportra utal, a tipegő szó lassan kikopik a közbeszédből, marad helyette a baba, az apróság meg a törpe, a manó és más hasonló cukiságok. Ez persze nem színházi probléma, inkább a gyerekekről való közgondolkodás sokszor álszent, sokszor leereszkedő negédességéről árulkodik; arról a cukormázról, ami a gyermek méltósága iránti önkéntelen érzéketlenségünket takarja.]

Király Ildikó kutató pszichológus a fesztivál második napján tartott előadásában úgy emlegette ezt a korosztályt, hogy ők a még nem vagy alig beszélő gyerekek. A számos csecsemőszínházi előadás létrejöttében tanácsadóként, konzulensként részt vevő Király Ildikó kutatásaiban arra a kérdésre keresi a választ, hogyan ismeri meg és veszi birtokba a kisgyerek a világot...

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható

az Ellenfény 2015/7. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft