A halálba foglalt élet

Saburo Teshigawara–Rihoko Sato: Obsession – Trafó

Ennek az írásnak a címe valahol úgy a huszadik perc tájékán „adta magát", mintegy csendes megállapításaként annak, hogy itt most már valószínűleg bármi is történjen, az erről fog szólni.

Lőrinc Katalin


Saburo Teshigawara mindentudó testével egy óriási fekete térben reprezentálja a nehézséget, a küzdelmet, a reményt és a hiábavalóságot, mindezt nem valami narratív apropóval, hanem „csak úgy", önmagában. Minden, amit a testen kívül alkalmaz a műben: a fény és a hang ugyanezt teszi. A sötétségbe néha és nagy nehezen, vagy épp pillanatnyilag könnyedén beékelődik a sápadt fény, a rémes robajok közepette pedig meg-megszólal egy romantikus hegedű (Eugene Ysaye szonátája): ez mind ugyanazt mondja: a halálba foglalt élet.

Saburo Teshigawara maga: nagyság, fogalom. Vizuális művészeti képzettsége éppolyan meghatározó, mint klasszikus balett tudása, és elmélyülése a távol-keleti mozgástradíciók és a butoh világában. Mindent megtapasztalt e téren, s koránál fogva (62 éves) lélegzetelállító magabiztossággal közlekedik ebben az anyagban.

Már a darab úgy indít, hogy sötétben ülünk pár másodpercig, s a sűrű, robajos hang körbe-körbe jár az óriási térben, mindig máshol erősödik. Ezután a hangeffekt után az első kép is meglep: hagyományos villanykörték adják az indító fényt, s bár rafinált trükkökkel „megbolondítva", a darabban végig a sötét és a sápadt-fehér viszonyából adódik össze a látvány. (Ha fotós lennék, nem bírtam volna ki a tétlenséget: minden kép egy-egy izgalmas expozíció!)

Kezdetét veszi egy duett, mely olyan, mint egy dialógus, amelyben a Másik nincs ott. Neki szól, róla szól, de nincs jelen... Érintésközelben (akár szenvedélyes érintésközelben), de valami mágneses erőtér megakadályozza a valódi érintést. Kulcsszavakból összeálló tőmondatok „ugranak be", nézve az előadást, ilyenek például: „fényben és árnyékban lenni = egymás terén belül és kívül"; „paralízis és líra"; „a test is elektromosság"; „a zene, mint elsődleges energiaforrás"; „a fény = anyag / kézzel fogható / test"; „a nő: nem létező / vágyott / elérhetetlen". A sötétben azonnal le is kapargattam magamnak ezeket a töredékmondatokat, érezve, hogy felesleges, vagyis lehetetlen lesz körülírni, magyarázgatni, hiszen olyan felületen érnek hatások, amelyek megelőzik az értelmező gondolkodást.

 

A teljes cikk jelenleg csak nyomtatott formában olvasható

az Ellenfény 2015/7. számában.

Az Ellenfény aktuális száma kapható a kiemelt hírlapárusító helyeken. Az árushelyek listája itt olvasható.
Az aktuális és korábbi számok megvásárolhatók az Írók boltjában.

Az Ellenfény aktuális és korábbi számai megrendelhetők a kiadótól: ellenfeny@t-online.hu
Árak (melyek tartalmazzák a postaköltséget is):
Az aktuális szám és az egy éven belül megjelent számok: 495 Ft
A korábbi évfolyamok számai: 395 Ft

 

16. 01. 1. | Nyomtatás |